Felszolgálási díj a vendéglátásban: jó lehetőség a nettó bérek növelésére

A vendéglátásban minden apró részlet számít, beleértve azt is, hogyan kezeljük a vendégeknek felszámított díjakat. Az egyik leginkább alulértékelt, mégis rendkívül hatékony bevételszerző eszköz a szervizdíj. Ha jól vezeted be, növelheti a dolgozói elégedettséget, csökkentheti a adóterheket, és átláthatóbbá teheti a működésedet.
Nézzük meg közelebbről, hogyan működik.

Mi az a szervizdíj?

A szervizdíj egy fix összegű felár, amelyet a vendég számlájához adunk, általában a fizetéskor. Ellentétben a borravalóval, amely önkéntes, és a vendég jóindulatán alapul, a szervizdíj kötelező, és az étterem vagy a vállalkozás szabályzata határozza meg.

Kötelező jellege miatt fontos adózási hatásai vannak, amelyeket minden vendéglátó vállalkozásnak helyesen kell kezelnie.

Ki számíthat fel szervizdíjat?

Bármely vendéglátóipari egység, ahol személyes kiszolgálás történik – például éttermek, kávézók, asztalszervizes bárok vagy más helyszínek, ahol a személyzet közvetlenül kapcsolatba lép a vendégekkel.

Nem számítható fel szervizdíj önkiszolgáló helyeken (pl. svédasztalos éttermek, automatás kávézók), mivel ott nincs tényleges személyes kiszolgálás.

Ha bevezetnéd a szervizdíjat:

  • Egyértelműen tájékoztatnod kell a vendégeket – jellemzően az étlap alján.
  • Magánszemélyeknél legfeljebb 15%, céges számlázásnál legfeljebb 20% lehet.

Hogyan vonatkozik rá az áfa?

A szervizdíj áfaköteles, ugyanúgy, mint a többi fogyasztás.

  • Az áfa mértékének egyeznie kell az alapértékesítés áfakulcsával (pl. 27% alkoholra, 5% helyben fogyasztott ételekre).
  • Ha a rendelésben többféle áfakulcsú tétel van, a szervizdíjat arányosan kell felosztani közöttük.
  • A szervizdíj áfája ugyanúgy növeli a fizetendő áfát, mint bármely más bevétel.

A szervizdíj adózása

Vállalkozás szempontjából:

  • A nettó szervizdíj (áfa nélkül) árbevételnek számít, így növeli a társasági adó (TAO) alapját.
  • Mivel azonban ezt az összeget később kifizeted a dolgozóknak, költségként elszámolható, így a TAO-ra nincs tényleges hatása.
  • Helyi iparűzési adó (HIPA) alapjába nem tartozik bele, ezért pénzügyileg előnyös.
  • Hátrány: 5%-os áfakulcsú értékesítésnél a nettó szervizdíj után turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni.

Hogyan fizessük ki dolgozóknak?

Jogszabály szerint a nettó szervizdíjat (áfa levonása után) a vendéglátásban dolgozó munkatársak között kell szétosztani – nem csak a pincérek, hanem a pultosok, hostok, konyhai dolgozók stb. között, akik közreműködnek a tevékenységben. A vállalkozásnak szabályzatban kell rögzítenie a felosztás módját (pl. ledolgozott órák, munkakör vagy pontozás alapján).

Bérszámfejtési szabályok:

  • A dolgozó a nettó összeget kapja (áfa és 18,5% társadalombiztosítási járulék levonása után).
  • Csak a 18,5%-os TB-járulékot kell levonni és befizetni.
  • Nincs személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó kötelezettség sem.

Ez adózási szempontból hatékony módja a nettó bérek növelésének, miközben a bruttó bérköltségek nem emelkednek jelentősen.

Gyakori tévhitek

A bérbe építettünk egy kis pluszt – az szervizdíj.”
➤ A szervizdíjat a havi tényleges forgalom alapján kell számolni, és külön kell kezelni az alapbértől.

Nem tudunk többet fizetni, ezért alacsony a bér.”
➤ Ha felszámítasz szervizdíjat, jogszabály szerint köteles vagy kifizetni a dolgozóknak. Ha nem fizeted ki, az jogellenes.

Túl bonyolult.”
➤ Valóban van benne némi adminisztráció, de egy egyszerű rendszerrel könnyen beépíthető a havi munkafolyamatba.

Érdemes bevezetni?

Igen – ha vendéglátásban dolgozol, és szeretnéd:

  • Növelni a dolgozók nettó bérét a bruttó bérköltségek jelentős növelése nélkül
  • Betartani az adó- és munkaügyi szabályokat
  • Átláthatóbbá tenni a rendszert a vendégek és a dolgozók számára egyaránt

Több ügyfelemnek is segítek a havi szervizdíjak kiszámításában, a dolgozók közötti megfelelő felosztásban és a bérszámfejtés adminisztrációjában.

Ha gondolkodsz a bevezetésén, vagy már bevezetted, de segítség kell a kezelésében – keress bátran!

László Takács
Takács László
Könyvelő és üzleti tanácsadó

A szerző: Takács László

Okleveles könyvelő és üzleti tanácsadó, aki a magyarországi nemzetközi vállalkozók támogatására összpontosít. Korábbi Big4 tanácsadó, szakterülete a vendéglátás és a kiskereskedelem.

More
Budapesten nyújtunk teljes körű könyvelési és adótanácsadási szolgáltatásokat, majd 10 éves tapasztalattal, magyarországi vállalkozások széles körének kiszolgálásában. Vendéglátóipari és kiskereskedelmi szektorban szerzett speciális szakértelmünk segíti ügyfeleinket eligazodni a bonyolult pénzügyi szabályozásokban, miközben a növekedésre összpontosíthatnak. Két fős, elhivatott csapatunk több mint 50 elégedett ügyfélnek segített optimalizálni működését személyre szabott szolgáltatásokkal és modern digitális megoldásokkal.
Minden jog fenntartva © 2025
/
Adatkezelési tájékoztató
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram