A minimálbér változása közvetlenül hat a vállalkozók által fizetendő minimum járulék- és adóterhekre, valamint az átalányadózásban alkalmazandó bevételi és adómentes keretekre, amelyek 2026-ban szintén módosulnak.
A jelen írás célja, hogy átfogó képet adjon arról, mire kell figyelniük az egyéni és társas vállalkozóknak 2026-tól annak érdekében, hogy adózásuk jogszerű, tervezhető és pénzügyileg fenntartható maradjon.
📌 TL;DR — 2026-os minimálbér-változások
- A minimálbér emelése közvetlenül növeli a vállalkozók minimum adó- és járulékterheit 2026-tól.
- Jó hír: megszűnik a szocho 112,5%-os emelt alapja, így a szociális hozzájárulási adót már csak a minimálbér vagy garantált bérminimum után kell megfizetni.
- Társas vállalkozóknál a minimum TB + SZOCHO havi szinten akár 117 558 Ft is lehet szakképzettséget igénylő tevékenységnél.
- A biztosított egyéni vállalkozók minimumterhei megegyeznek a társas vállalkozók kötelezettségeivel.
- 2026-tól a vállalkozói SZJA-s egyéni vállalkozók is negyedéves bevallásra térnek át, de náluk nem alkalmazható a göngyölítés a TB és SZOCHO esetén.
- Szüneteltetésnél a minimumadók egész hónapra fizetendők, ezért fontos a szüneteket teljes naptári hónapokra tervezni.
- Az átalányadózás keretei emelkednek:
- általános bevételi határ: 38 736 000 Ft,
- kizárólagos kiskereskedelemnél: 193 680 000 Ft,
- adómentes jövedelem: 1 936 800 Ft.
Jó hírek a szociális hozzájárulás adóban!
A 2026. január 1-jétől hatályba lépő jogszabály-módosítás kedvező változást hoz a társas és egyéni vállalkozók számára a szociális hozzájárulási adó (szocho) megállapítása terén. 2026-tól azonban megszűnik a 112,5%-os emelt szocho-alap alkalmazása, és a biztosított társas, illetve egyéni vállalkozóknak a szociális hozzájárulási adót már csupán a minimálbér, illetve a garantált bérminimum tényleges összege után kell legalább megfizetniük.
Hogyan adózol társas vállalkozóként 2026-ban?
A társas vállalkozók biztosítási jogviszonyának megítélése és az ehhez kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek részletes szabályait korábbi cikkünkben már bemutattuk, amely itt érhető el:
👉 Cégtulajdonosként fizetendő adók
Társas vállalkozónak minősül többek között az a tag, aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, és nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látja el feladatait. Ebben az esetben a biztosítási jogviszony tagi jogviszony alapján jön létre, és a járulékokat akkor is meg kell fizetni, ha a tag ténylegesen nem vesz fel jövedelmet a társaságból.
A 2026. január 1-jétől hatályos minimálbér-emelés azonban frissítést tesz szükségessé a minimumadók összegszerű bemutatásában, mivel a társas vállalkozók által fizetendő minimum TB járulék és szociális hozzájárulási adó alapja továbbra is a minimálbérhez, illetve – szakképzettséget igénylő tevékenység esetén – a garantált bérminimumhoz igazodik.
A 2026-os minimálbérhez igazodó minimum közterhek az alábbiak szerint alakulnak:
| Értékek Ft-ban | Minimálbér alapján | Garantált bérminimum |
|---|---|---|
| Számítási alap | 322 800 | 373 200 |
| TB járulék (18,5%) | 59 718 | 69 042 |
| Szociális hozzájárulási adó (13%) | 41 964 | 48 516 |
| Összes minimum közteher | 101 682 | 117 558 |
A fenti összegek havonta fizetendők, amennyiben a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége fennáll, függetlenül attól, hogy a tag ténylegesen részesül-e jövedelemben. Ha a társas vállalkozó olyan tevékenységet végez, amely szakképzettséghez kötött, a garantált bérminimum utáni járulékfizetés válik kötelezővé, ami jelentősen növeli a havi minimumterheket.
Milyen kötelezettségekkel számolj egyéni vállalkozóként?
A biztosított egyéni és társas vállalkozók esetében a minimum adó- és járulékfizetési kötelezettségek havi szinten azonosak, ezért a társas vállalkozóknál korábban bemutatott táblázat számszerű adatai az egyéni vállalkozókra is irányadók. A biztosított egyéni vállalkozóknak a TB járulékot és a szociális hozzájárulási adót akkor is meg kell fizetnie a minimálbér, illetve – szakképzettséget igénylő tevékenység esetén – a garantált bérminimum alapján, ha tényleges jövedelmet nem szerez.
Fontos változás 2026-tól, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozók bevallási gyakorisága negyedévesre módosul, ezzel összhangba kerülve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók bevallási rendszerével. Ez adminisztratív szempontból egyszerűsítést jelent, ugyanakkor lényeges különbség marad fenn a két adózási forma között.
Míg az átalányadózásban TB járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetésénél alkalmazható a göngyölítéses módszer, addig a vállalkozói személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozók esetében ez nem alkalmazható. Ennek következtében ingadozó bevétel mellett is minden működéssel érintett hónapra a teljes adókötelezettséggel kell számolni, függetlenül az adott időszak tényleges jövedelmi szintjétől.
Különösen fontos a minimumadókra figyelemmel lenni az egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén is. Amennyiben a vállalkozást csak hónap közben kezdik szüneteltetni, a biztosított egyéni vállalkozót az adott hónap egészére terheli a minimum TB járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése. Éppen ezért erősen javasolt a szüneteltetések tudatos tervezése, és lehetőség szerint úgy időzíteni azokat, hogy legalább egy teljes naptári hónapot lefedjenek, ezzel elkerülve a felesleges minimumadó-terheket.
Átalányadózó vagy? Ismét jó hírekkel szolgál az év vége!
A 2026. január 1-jétől hatályos minimálbér-emelés közvetlenül érinti az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók bevételi és adómentes kereteit is, mivel ezek az összegek jogszabály szerint a minimálbérhez kötődnek.
Általános esetben az átalányadózás éves bevételi értékhatára az éves minimálbér tízszerese, amely 2026-ban 38 736 000 Ft. Kivételt képez az az eset, amikor az egyéni vállalkozó az adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez szabályosan, ekkor az átalányadózás felső bevételi határa az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 193 680 000 Ft. Amennyiben a vállalkozás nem az egész adóévben működik, az értékhatárt a működés napjaira időarányosan kell meghatározni.
Az átalányadózás egyik legnagyobb előnye továbbra is az adómentes jövedelemrész, amely 2026-ban is az éves minimálbér felét meg nem haladó összeg, azaz 1 936 800 Ft. Ezen adómentes jövedelemrész meghatározásakor nem kell időarányosítást alkalmazni, amennyiben a vállalkozás nem működik az adóév egészében.
Az alkalmazott költséghányadtól függően az adómentes jövedelemhez tartozó adómentes bevétel a következőképpen alakul:
- 45%-os költséghányad alkalmazása esetén (amely 2026. január 1-jétől a korábbi 40%-ról emelkedik): 3 521 455 Ft,
- 80%-os költséghányad esetén: 9 684 000 Ft,
- 90%-os költséghányad esetén: 19 368 000 Ft bevétel szerezhető adómentesen.
Összegzés
A minimálbér ismételten emelkedik, ami a társas és egyéni vállalkozók számára adókötelezettségek növekedését eredményezi, amiatt minden érintett vállalkozónak tisztában kell lennie a növekvő közterhek mértékével. Ezen többletkiadások megfelelő betervezése segíti a vállalkozás fizetőképességét, és túlélését.
Hogyan támogatjuk a vállalkozókat?
Társas vállalkozóknak segítünk a biztosítási jogviszony helyes megállapításában, elvégezzük a kapcsolódó adózási és járulékfizetési kötelezettségek kezelését, valamint gondoskodunk a szükséges nyilvántartások és bevallások elkészítéséről. Bár az egyéni vállalkozói forma a portfóliónkba tartozó vendéglátás és kiskereskedelem területén ritkábban alkalmazott működési mód, szakmai csapatunk több mint 5 év tapasztalattal és naprakész adózási ismeretekkel rendelkezik az egyéni vállalkozók támogatásában is.
További információkért tekintsd meg szolgáltatásinkat és csomagajánlatainkat!
Mit olvass még a témában?
Ez a blogbejegyzés a minimálbérváltozásokat bemutató cikksorozat harmadik, egyben záró része. Az előző cikkekben bemutattuk a minimálbér-emelés hatásait a munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás és megbízási jogviszonyok esetében.
